EN

 

I want to take steps against climate change, I want to live in harmony with nature. I tend to judge people who are not preoccupied with environmental issues, however, I have to realise that sometimes I also don't do enough for convenience. 

In my work I try to depict the  attempts of taking on the role of the environmentalist as a metropolitan, and I often try hopelessly to find a connection with nature. Does it make any sense? Or has everything lost?

My purpose is expressing with self-irony the hopelessness I often feel about my attempts.

​

HU​

​

Szeretnék tenni a környezetért, szeretnék harcolni a klímaváltozás ellen, szeretnék szorosabb viszonyt ápolni a természettel.

Hajlamos vagyok elítélni azokat az embereket, akiket nem foglalkoztatnak ezek problémák, azonban ha alaposabban elgondolkozom a fenti kérdésen, gyakran azon kapom magam, puszta kényelemből én se teszek eleget.

Munkámban azokat a sokszor bizarr kísérleteket jelenítem meg, ahogy nagyvárosi átlagfogyasztóként magamra öltöm a környezetvédő szerepét, és próbálom sokszor reménytelenül megtalálni a kapcsolatot a természettel.

Van bármi értelme annak, amit teszek? Vagy minden elveszett?

Célom öniróniát alkalmazva kifejezni azt a fajta reménytelenséget, amit gyakran érzek próbálkozásaimmal kapcsolatban.